Villány ismertető, turisztikai információk Villányról, villányi képek, galéria | Villány.ÚtiSúgó.hu


Villány

ismertető, Villányi képek, galéria



Budapest Swing, Jazz, Funk Szilveszter 2018 Gájer Bálint, Éliás Jr - Bálna Bisztró

Szilveszterezz Gájer Bálinttal, Éliás Jr-ral és a Bálna Bisztróval, hogy a 2018-as éved biztosan jól induljon!

Musical Szilveszter a Budapest Marriott Hotel báltermében

Látványos, fergeteges revü várja vendégeinket világslágerekkel és musicalrészletekkel.
1 2 3 4


Villány

Villány a a Siklósi kistérségben, a Villányi-hegységtől keletre található, 2500 fős település. A városban összesen 200 család foglalkozik valamilyen formában borértékesítéssel, vendéglátással, így az önkormányzat különös figyelmet fordít a turizmus feltételeinek további javítására.

Villány a testes, tüzes vörösborok hazája. A csodás természet, az éghajlat, az itt élő emberek szorgalma, szaktudása, vendégszeretete valamint a borral szembeni magas minőségi elvárások tették nemzetközileg és országosan is méltán híressé a Villányi vörösbort. Tapasztalja meg helyben mindezt! Villány ehhez kínál Önnek az igényeknek megfelelő szintű szállást, ízletes ételeket, a borút állomásaival együtt színvonalas programokat és barátságos és vendégszerető embereket...

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK



Villányi pincesor

Villány főutcájára néz a két sorban elhelyezkedő impozáns pincesor, a város déli határában is találhatunk elszórt pincéket, bár ezek már nem annyira jelentősek, mint az előbb említett társaik. A köznyelv alsó pincesornak nevezi, hiszen fekvésében is mélyebben, a város déli szélén a település főutcáján a Baross G. utcában található.

Villány-Virágosi pincesor

Bóly felől érkezve a településre először a Virágosi pincesorral találkozhatunk. Nem egyszerű az útról meglátni, mert a templom mögötti domboldalban elszórtan bújnak meg a pincék. A fák között megbújó pincelejáratok szépen karbantartott hagyományos pincékről árulkodnak.

Templom- hegy

A villányi Templom-hegy valamikor kőbánya volt, védetté nyilvánítását az ott található kövületeknek és őslénytani maradványoknak köszönheti.1910 óta folyó geológiai kutatásoknak köszönhetően a terület 1989-től védett.

Szársomlyó hegy

A hegyet 1944-ben nyilvánították védetté. Nevében a "szár" a kopárságára utal, míg a második tag a "somlyó" a sombokrokkal hozható összefüggésbe. A Szársomlyó hegy 3,5 km hosszú és 1,7 km széles, a Villányi borvidék hű reklámarca, attribútuma. Jellegzetes alakja, a szigethegység formája, kopár sapkája adja meg a hegy eredetiségét, összetéveszthetetlenné teszi a 442 m magas hegyet.

Református templom

A Batthyány utca és Kölcsey utca találkozásánál egy kis téren áll a református templom. Viczencz Ottó tervei alapján 1998- 2001-ig épült. 2001. október 27-én vette használatba a gyülekezet. Aki belép, nem talál cifra díszítést, nem láthat műkincseket. Hófehér falak, letisztult ívek formák, zsoltárkönyvek a padokon, biblia az Úrasztalán.

Görögkeleti szerb templom

A görögkeleti vallási színezettel átszőtt szerb hagyományvilág a tömegesen kitelepült szerbekkel együtt eltűnt Villányból, s már csak foszlányokban él azok emlékezetében akik félszázaddal ezelőtt megtapasztalhatták a szerbek szokásait. A villányi görögkeleti szerb templom ma a magyarbólyi anyaegyházhoz tartozik, külső felújítása tavaly kezdődött és idén a belső felújítással fejeződött be. A templom országosan védett műemlék.

Virágosi templom

Villánytól keletre fekszik az egykoron önálló község Virágos, amelyet 1950-ben Villányhoz csatoltak. A kápolnát 1771-ben adták át és 1793-ban patrónusukkal Batthyányval közösen szép toronnyal és sekrestyével ellátott templommá bővítették, amit Szent Emmerich von Ungarn-nak szenteltek.

Római katolikus templom

A település még 1739-ben sem rendelkezett saját plébániával, hanem filiája volt a Németmárokinak. Klimó György püspök 1776-ban létesített Villányban önálló plébániát. Első plébánosa Hadnagy Péter lett. Nevéhez fűződik az iskola alapítása és a templom bővítése 1781-ben. Azóta áll megmagasított tornya.

KULTÚRA



Bormúzeum

A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. A múzeum a Custodes Vinorium de Villány Borrend "borrendé" avatási szertartás helyszínéül szolgál. A szertartás néhány jelentősebb mozzanatát a helyszínen fotók mutatják be.

Nagyharsányi szoborpark

A Szársomlyó hegy keleti végén 1968-ban kapott helyet a 180 méter tengerszint feletti magasságban található szoborpark. A művésztelepet, annak alkotóházát a Gyimóthy- villában rendezték be amely rövid séta után 200 méterre fekszik a parktól.


GASZTRONÓMIA



Magyarország csúcs vörösborai ezen a dél- baranyai, kis borvidéken születnek. Villány három tájegység találkozásánál a róla elnevezett hegységet keletről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica parján, a mediterráneum szélén fekszik. A legenda szerint a Honfoglalás után Bor vitéz és háza népe itt telepedett le. Ő fejlesztette tovább a borkultúrát, sőt az nedű is tőle kapta a nevét. Az első telepesek által behozott kékoportó (Blauportugieser) szőlőkből sehol másutt meg nem található vörösbort állítanak elő.

Villány vörösborai nemcsak a borvidéket, hanem az ország borászatát is képviselik. A villányi vörösborok három csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak a villányi hagyományos vörösborok, mely csoport a Portugieser (korábban Kékoportó), a Kadarka és a Kékfrankos borból áll. A második csoportban nemzetközi fajtákról, a nemzetközi piacon is tündöklő borokról van szó. A Cabarnet sauvignon és a Cabarnet franc, a Merlot, a Pinot noir boroknak azonban a villányi körülmények képesek egyedi jelleget kölcsönözni. A harmadik csoportba a házasított Cuvéeborok tartoznak. Ezek száma egyre nő, csaknem mindegyik borászat kidolgozta legalább egy, de inkább többféle Cuvéeborát.

Villány nem elsősorban fehérborairól vált híressé. A borvidék Siklósi körzetében telepítik a fehér szőlőfajtákat, a köztudatban is a "Siklósi" név párosul ezekhez a borokhoz. Valójában több szőlőfajtákból készítenek borokat. Az itteni fehérborok különlegessége abban rejlik, hogy szőlőjük sokkal több meleget kap, mint más fehérborok. Az egyik legfontosabb az un. "rizlingvonal", ez a domináns a vidéken. A borvidék legtöbb fehérbort adó fajtája, a borvidék jellegzetes és meghatározó fehérborát szeptember végén, október elején szüretelik.



ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK



Villányban nagy hagyománya van a Vörösbor Fesztiválnak, melyet már közel húsz éve rendez a város nagy sikerrel. Ez a fesztivál először csak két évente lett megtartva, de a nagy érdeklődésre való tekintettel az elmúl tíz évben már évente tartottak ősszel nagy rendezvényt, egyszer Vörösbor Fesztivál egyszer Bacchus-Napok néven. Az idei évben a VÖRÖSBOR FESZTIVÁL következik. Erre az eseményre több mint 500 hivatalos vendég érkezik az ausztriai Stainzból és a németországi Eislingenből.

A fesztivál és a Bacchus-Napok látogatottsága évről évre egyre nagyobb, ami azt igazolja, hogy az idelátogatók jól érzik magukat és tovább viszik a a város és a rendezvény jó hírét. Villány Város Önkormányzata rendszeresen komoly erőfeszítéseket tesz a vörösbor kultúrára alapozott minőségi turizmus fejlesztése érdekében.

A nyitó rendezvényt minden évben PÜNKÖSD péntekével indítják, melyen a Villányi Borrend tagjai ünnepélyes megnyitójával veszi kezdetét a rendezvény. Az őszi rendezvényt a nyár folyamán egy rendezvénysorozat előzi meg a Ha péntek, akkor Villány néven, melyeket kéthetente taranak a Diófás téren a pincesorok közelében.
Immár harmadik éve három város összefogásával egy újabb esemény, rendezvény bővíti a nyári programokat augusztus első hétvégén Tenkes alja Fesztivál néven.

A VÁROS TÖRTÉNETE




Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték.

Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

Települések Villány közvetlen közelében

Települések Villány környékén

Villányi és környéki programok

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu