Villány ismertető, turisztikai információk Villányról, villányi képek, galéria | Villány.ÚtiSúgó.hu


Villány

ismertető, Villányi képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

HÚSVÉTI szállás AKCIÓK

Húsvéti szállás válogatás itt >>
1 2 3 4


Villány

Villány a a Siklósi kistérségben, a Villányi-hegységtől keletre található, 2500 fős település. A városban összesen 200 család foglalkozik valamilyen formában borértékesítéssel, vendéglátással, így az önkormányzat különös figyelmet fordít a turizmus feltételeinek további javítására.

Villány a testes, tüzes vörösborok hazája. A csodás természet, az éghajlat, az itt élő emberek szorgalma, szaktudása, vendégszeretete valamint a borral szembeni magas minőségi elvárások tették nemzetközileg és országosan is méltán híressé a Villányi vörösbort. Tapasztalja meg helyben mindezt! Villány ehhez kínál Önnek az igényeknek megfelelő szintű szállást, ízletes ételeket, a borút állomásaival együtt színvonalas programokat és barátságos és vendégszerető embereket...

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK



Villányi pincesor

Villány főutcájára néz a két sorban elhelyezkedő impozáns pincesor, a város déli határában is találhatunk elszórt pincéket, bár ezek már nem annyira jelentősek, mint az előbb említett társaik. A köznyelv alsó pincesornak nevezi, hiszen fekvésében is mélyebben, a város déli szélén a település főutcáján a Baross G. utcában található.

Villány-Virágosi pincesor

Bóly felől érkezve a településre először a Virágosi pincesorral találkozhatunk. Nem egyszerű az útról meglátni, mert a templom mögötti domboldalban elszórtan bújnak meg a pincék. A fák között megbújó pincelejáratok szépen karbantartott hagyományos pincékről árulkodnak.

Templom- hegy

A villányi Templom-hegy valamikor kőbánya volt, védetté nyilvánítását az ott található kövületeknek és őslénytani maradványoknak köszönheti.1910 óta folyó geológiai kutatásoknak köszönhetően a terület 1989-től védett.

Szársomlyó hegy

A hegyet 1944-ben nyilvánították védetté. Nevében a "szár" a kopárságára utal, míg a második tag a "somlyó" a sombokrokkal hozható összefüggésbe. A Szársomlyó hegy 3,5 km hosszú és 1,7 km széles, a Villányi borvidék hű reklámarca, attribútuma. Jellegzetes alakja, a szigethegység formája, kopár sapkája adja meg a hegy eredetiségét, összetéveszthetetlenné teszi a 442 m magas hegyet.

Református templom

A Batthyány utca és Kölcsey utca találkozásánál egy kis téren áll a református templom. Viczencz Ottó tervei alapján 1998- 2001-ig épült. 2001. október 27-én vette használatba a gyülekezet. Aki belép, nem talál cifra díszítést, nem láthat műkincseket. Hófehér falak, letisztult ívek formák, zsoltárkönyvek a padokon, biblia az Úrasztalán.

Görögkeleti szerb templom

A görögkeleti vallási színezettel átszőtt szerb hagyományvilág a tömegesen kitelepült szerbekkel együtt eltűnt Villányból, s már csak foszlányokban él azok emlékezetében akik félszázaddal ezelőtt megtapasztalhatták a szerbek szokásait. A villányi görögkeleti szerb templom ma a magyarbólyi anyaegyházhoz tartozik, külső felújítása tavaly kezdődött és idén a belső felújítással fejeződött be. A templom országosan védett műemlék.

Virágosi templom

Villánytól keletre fekszik az egykoron önálló község Virágos, amelyet 1950-ben Villányhoz csatoltak. A kápolnát 1771-ben adták át és 1793-ban patrónusukkal Batthyányval közösen szép toronnyal és sekrestyével ellátott templommá bővítették, amit Szent Emmerich von Ungarn-nak szenteltek.

Római katolikus templom

A település még 1739-ben sem rendelkezett saját plébániával, hanem filiája volt a Németmárokinak. Klimó György püspök 1776-ban létesített Villányban önálló plébániát. Első plébánosa Hadnagy Péter lett. Nevéhez fűződik az iskola alapítása és a templom bővítése 1781-ben. Azóta áll megmagasított tornya.

KULTÚRA



Bormúzeum

A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. A múzeum a Custodes Vinorium de Villány Borrend "borrendé" avatási szertartás helyszínéül szolgál. A szertartás néhány jelentősebb mozzanatát a helyszínen fotók mutatják be.

Nagyharsányi szoborpark

A Szársomlyó hegy keleti végén 1968-ban kapott helyet a 180 méter tengerszint feletti magasságban található szoborpark. A művésztelepet, annak alkotóházát a Gyimóthy- villában rendezték be amely rövid séta után 200 méterre fekszik a parktól.


GASZTRONÓMIA



Magyarország csúcs vörösborai ezen a dél- baranyai, kis borvidéken születnek. Villány három tájegység találkozásánál a róla elnevezett hegységet keletről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica parján, a mediterráneum szélén fekszik. A legenda szerint a Honfoglalás után Bor vitéz és háza népe itt telepedett le. Ő fejlesztette tovább a borkultúrát, sőt az nedű is tőle kapta a nevét. Az első telepesek által behozott kékoportó (Blauportugieser) szőlőkből sehol másutt meg nem található vörösbort állítanak elő.

Villány vörösborai nemcsak a borvidéket, hanem az ország borászatát is képviselik. A villányi vörösborok három csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak a villányi hagyományos vörösborok, mely csoport a Portugieser (korábban Kékoportó), a Kadarka és a Kékfrankos borból áll. A második csoportban nemzetközi fajtákról, a nemzetközi piacon is tündöklő borokról van szó. A Cabarnet sauvignon és a Cabarnet franc, a Merlot, a Pinot noir boroknak azonban a villányi körülmények képesek egyedi jelleget kölcsönözni. A harmadik csoportba a házasított Cuvéeborok tartoznak. Ezek száma egyre nő, csaknem mindegyik borászat kidolgozta legalább egy, de inkább többféle Cuvéeborát.

Villány nem elsősorban fehérborairól vált híressé. A borvidék Siklósi körzetében telepítik a fehér szőlőfajtákat, a köztudatban is a "Siklósi" név párosul ezekhez a borokhoz. Valójában több szőlőfajtákból készítenek borokat. Az itteni fehérborok különlegessége abban rejlik, hogy szőlőjük sokkal több meleget kap, mint más fehérborok. Az egyik legfontosabb az un. "rizlingvonal", ez a domináns a vidéken. A borvidék legtöbb fehérbort adó fajtája, a borvidék jellegzetes és meghatározó fehérborát szeptember végén, október elején szüretelik.



ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK



Villányban nagy hagyománya van a Vörösbor Fesztiválnak, melyet már közel húsz éve rendez a város nagy sikerrel. Ez a fesztivál először csak két évente lett megtartva, de a nagy érdeklődésre való tekintettel az elmúl tíz évben már évente tartottak ősszel nagy rendezvényt, egyszer Vörösbor Fesztivál egyszer Bacchus-Napok néven. Az idei évben a VÖRÖSBOR FESZTIVÁL következik. Erre az eseményre több mint 500 hivatalos vendég érkezik az ausztriai Stainzból és a németországi Eislingenből.

A fesztivál és a Bacchus-Napok látogatottsága évről évre egyre nagyobb, ami azt igazolja, hogy az idelátogatók jól érzik magukat és tovább viszik a a város és a rendezvény jó hírét. Villány Város Önkormányzata rendszeresen komoly erőfeszítéseket tesz a vörösbor kultúrára alapozott minőségi turizmus fejlesztése érdekében.

A nyitó rendezvényt minden évben PÜNKÖSD péntekével indítják, melyen a Villányi Borrend tagjai ünnepélyes megnyitójával veszi kezdetét a rendezvény. Az őszi rendezvényt a nyár folyamán egy rendezvénysorozat előzi meg a Ha péntek, akkor Villány néven, melyeket kéthetente taranak a Diófás téren a pincesorok közelében.
Immár harmadik éve három város összefogásával egy újabb esemény, rendezvény bővíti a nyári programokat augusztus első hétvégén Tenkes alja Fesztivál néven.

A VÁROS TÖRTÉNETE




Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték.

Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

Települések Villány közvetlen közelében

Települések Villány környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu