Villány nem csak borairól ismert messze földön, hanem a település belterületén található, 1989 óta kiemelt természeti oltalom alatt álló Templom-hegy földtani képződményeiről és ősmaradványairól is. A jó bornak nem kell cégér, a Villányi Templom-hegy természetvédelmi területen található természeti értékekre azonban érdemesnek tartjuk felhívni a figyelmet.
A 3,4 hektár kiterjedésű Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A 163 m magas Templom-hegyen (korábbi nevén Mészhegy vagy Kalkberg) összesen négy kisebb-nagyobb felhagyott kőfejtő található (a kőbányászat a rómaiak idején kezdődött meg), amelyek triász és jura időszaki üledékes kőzeteket tárnak fel a bennük található ősmaradványokkal.
A területen található képződmények a földtörténeti középkoron (mezozoikum) belül mintegy 80 millió év földtörténeti eseményeibe, ősföldrajzi körülményeibe engednek betekintést: a rétegsor alján található triász dolomit (a Csukmai Dolomit Formáció Templomhegyi Dolomit Tagozata) kb. 240 millió évvel ezelőtt képződött, a rétegsort záró vastagpados mészkő (Szársomlyói Mészkő Formáció) kora pedig kb. 160 millió év. Ez utóbbi kőzet alkotja a hegy tetején lévő kőbánya 25 méter magasságú déli falát.
A Templom-hegy tetején lévő kőfejtő kőzeteiben található ősmaradványok a jura időszaki tengeri élővilágról adnak képet. A védett természeti területen, illetve alatt több barlang is található (Templomhegyi kőfejtő aknabarlangja, Réteglapmenti-barlang, Borpince-barlangja). A földtani természeti értékek mellett a területen jelentős növény- és állattani értékek is találhatók, amelyek közül kiemelendő a fokozottan védett rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea).
A terület természeti értékeinek bemutatása, megismertetése céljából a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tanösvényt létesített, amely a hegy tetején található két bányaudvar és a köztük lévő ''siklóbevágás'' látnivalóit, földtani érdekességeit fűzi fel és megismertet a terület élővilágával is.